Foltos beszámolója
Sziasztok, kutyatársaim! Szeretnék mesélni egy-két dolgot nektek, kedves barátaim! Már fél éve lakom Erzsi gazdámnál. Remekül érzem magam, Erzsi feltétel nélkül szeret engem, néha túlzottan is imád. Rosszalkodni is szoktam, természetes, hogy Erzsi szigorú velem. Hiába ha bocsánatot kérő szemeket szegezek is rá, persze tudja, hogy én ravasz kutyus vagyok. De akkor is imád engem. Erzsi gazda szerint sokat fejlődök.
Június 1-én 2 éves lettem. Legnagyobb meglepetésemre egy kis születésnapi bulit szervezett nekem, és egy fincsi túrós tortát sütött. Tudja, ez a kedvenc süteményem. Csak a túrósat szeretem. Erzsi segítségével elfújtam a gyertyát, ami a kettőt mutat. Két szeletet kértem a tortából.
Van büszkeségem is: egy hideg, szeles éjszaka indultunk sétálni, akkor lomtalanítás volt és rengeteg szemét szét volt szórva az utcákon, a járdákon, az udvaron. Egyszer figyelmes lettem egy dobozra, ahonnan csipogást hallottam. Szegény Erzsinek nem volt fogalma, miért makacskodtam, hogy menjünk a doboz felé. Végül odaengedett, és megnéztük, mi van a dobozban. Hoppá, egy sirály remegett benne. Erzsi megnézte, és elmondta nekem, hogy a sirálynak egyik szárnya rövidebb volt, mint a másik. Gondolta, hogy a rosszindulatú emberek bántották ezt a szép madarat. Gyorsan elvitte a NON-STOP Állatkórházba, végül nem fogadták be, és azt javasolták, hogy inkább az Állatkertbe vigye. De Erzsi már elfáradt, hiszen éjfél körül találtuk, így hazahozta és a fürdőszobába helyezte a sirályt, hogy másnap tovább vigye az Állatkertbe, de a reggelt már nem érte meg. Erzsi a könnyeit hullatta, annyira sajnálta a sirályt. De megdícsért engem, hogy próbáltam megmenteni. A sirályon kívül találkoztam sündisznóval, békával is.
A kutyákkal viszont nehezen barátkozom. Csak kis termetű kutyákat kedvelek. Nagy kutyáktól még mindig félek, most már csak egy kicsit. Az ugatós kutyákat nem állom ki, és nem is akarom látni legközelebb. Fajtámmal, Beagle-kkal sokszor találkozok, meglepően nagyobbak, mint én. A gazdák megkérdezték Erzsitől: - Hány hónapos vagyok? Vagy keverék kutya vagyok? Erzsi mindig büszke rám, hogy laboros kutyus vagyok. A járókelők arcára mindig szép mosolyt tudok csalni, mindenkinek tetszem.
Nehezen megtanultam szobatiszta lenni. Erzsi mindig magyarázta nekem, hogy már nagy vagyok ahhoz, hogy szobatiszta legyek. Több mint két hónapja már kint végzem dolgom Erzsi boldogságára. Kétszer jártam az állatdoktornál, akinek nem örültem, de muszáj volt megnézni a szemeimet, amik állandóan véres csipásak és pirosak voltak. Szörnyű szenvedést éltem át. Gallért is kaptam, hát nem szerettem hordani, mindig próbáltam lekaparni, de eredménytelenül. Erzsi türelmes volt hozzám, ám most sem múlt el teljesen a pirosság. Újra kell mennem az állatdoktorhoz. Ez nem nagy öröm számomra, Erzsi sem örül, de jót akar nekem.
Nagyon örülök, hogy jó gazdámhoz kerültem. Remélem, a többi társam is ilyen jól él az intézeti élmények után.
Sok boldogságot kívánok minden kutyatársamnak!
Puszil: Foltos és Erzsi gazda
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.